12/23/2010

Shakespeare szonett,79.

Kingának.

míg társtalanságomban kértem segítségedet
versemnek egyedül csupán kellemed maradt
de mostanra már kecses emlékeim is elvesztek
és beteg Múzsám adott más nyúgalmat
odaadom én jó Szerelmem aranyos vitáinkat
megérdemli munkáját egy értékesebb toll
költőd még csak ennyit tudhat magának
ellopta Tőled,s kétszer fizeti vissza most
kölcsönadta neked az erényt,de elvette e világtól
viselkedésedből gyönyört adott néked
melyet arcodon megtalált,hiszen látod
ne dícsérd őt ezért,csak hogy élt érted

majd köszönd meg minden kimondatlan szavát
mióta tartozik néked,önmagadnak tartozol már.
10.XI.18

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése