Csak ekhók zengenek a vén
Szentendrei-szigeten
míg sűrű avarillat kavarog köröttem
s hajómorajlások elvétve
szólanak a vízüvegen.
iszom a csendet.messze
megtörik a Duna végtelen sírása,
hogy délibábot vetíthessen,
távoli harangszóval összezengve.
és kánon szól:
összefolyt
égi
gyermekhanggal felcsendülve.
de most folyamfodros hullám kél
s zajgó kácsasereg csap fel az égre,
és minden megmozdul egy rebbenésre
aztán újra nyúgodva folyik tova
fénylő mosolyával
a Duna.
10.X.31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése